Hitelveink

„Menjetek el azért, és tegyetek tanítvánnyá minden népet…”

Az egyesület protestáns felekezetű, Jézus Krisztust követő keresztény hívők közössége. Az egyesületünk a kereszténység egyetemes hitvallásait, így a Niceai, a Nicea-Konstantinápolyi, az Efézusi és a Kalcedoni Hitvallásokat, az Apostoli Hitvallást és a klasszikus magyar protestáns hitvallásokat, így a Magyar Református Egyház hivatalos hitvallásait,a Heidelbergi Kátét és a Második Helvét Hitvallást, a Magyar Evangélikus Egyház hitvallási iratait, az Ágostai Hitvallást és Védőiratát, Luther Márton Kis- és Nagykátéját, az Egyességi iratot és a Schmalkaldeni Cikkeket, a Magyar Baptista Egyház hitvallást és a Metodista hitcikkelyeket, valamint a Niagara Biblia Konferencia által 1910-ben deklarált öt fundamentumot és a Biblia tévedhetetlenségéről szóló 1979-es Chicagói Nyilatkozat tizenkilenc pontját fogadja el hitelveiként. Az egyesület működésére elsődlegesen az egyetemes hitvallások irányadók. A klasszikus magyar protestáns hitvallásokban fellelhető esetleges eltérő hitelvekkel kapcsolatban az egyesület tagjai igei meggyőződésük szerint dönthetnek arról, hogy mit fogadnak el biblikusnak, az eltérő hitelvet valló más tagok szeretetben való elhordozása mellett.

A fent említett hitvallások elérhetőségei, rövid összefoglalása itt olvasható:

Az első négy egyetemes zsinat határozatai:

Niceai Zsinat (325) / Niceai Hitvallás: a Fiú egylényegű (homoúszia) az Atyával, öröktől fogva született/nemzetett, és nem teremtetett.
Konstantinápolyi Zsinat (381) / Nicea-Konstantinápolyi Hitvallás: a Szentlélek istensége, Atyától és a Fiútól való származása. A Szentlélek az Atyával és a Fiúval együtt imádandó és együtt dicsőítendő.
Efézusi Zsinat (431) / Efézusi Hitvallás: Krisztus két természet, tökéletes Isten és tökéletes ember, a két természet eggyé lett: egy Krisztust, egy Fiút és egy Urat vallunk. Röviden: két természet, de egy személy. Ebből kifolyólag: Mária istenanyasága / Theotokos = istenszülő.
Kalcedóni Zsinat (451) / Kalcedóni Hitvallás: Krisztus egy személyben két (isteni és emberi) természet: valóságos Isten és valóságos ember. A két természet elegyíthetetlen, elválaszthatatlan, oszthatatlan, és elkülöníthetetlen. A két természet egyesülése semmiképpen sem törölte el a két (isteni és emberi) természet különbözőségét, sőt, mindegyik természet megtartotta a maga tulajdonságait.

Magyar Református hitvallások: